Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Puma

2009.08.15

A tartalom átköltözött a 

http://feketetigris.webnode.hu/felinae-valodi-macskak/puma-pumak/puma-puma-concolor-/ oldalra.

Üdv: Carsi 

Kép

 

Puma

 

Puma Concolor

 

 

 

Puma az egyik legsokoldalúbb nagymacskaféle. A hatalmas elterjedési területen él, így viselkedésében is sokféle macska jellemzése nem könnyű. Remek alkalmazkodóképessége teszi lehetővé, hogy Amerika „hegyi oroszlánja” legyen.

Sok alfaja ismert:Kép

Puma concolor acrocodia (Mato Grosso-i puma)

Puma concolor araucanus (Andoki puma)

Puma concolor anthonyi (Dél-Venezuela Andesi)

Puma concolor azteca (Mexikói puma)

Puma concolor bangsi (Kolumbiai puma)

Puma concolor borbensis (Amazonastól Ecuadorig)

Puma concolor browni (Yuma puma)

Puma concolor hudsomi (Közép-Argentína déli területei)

Puma concolor cabrera (Nyugat- és Közép-Argentína)

Puma concolor californica (Kaliforniai puma)

Puma concolor capricornensis (Délkelet-Brazíliától Észak-Argentínáig

Puma concolor concolor (Brazíliai puma)

Puma concolor coryi (Floridai párduc - csak 50 egyede él Floridában)

Puma concolor costaricensis (Costa-ricai puma)

Puma concolor cougar (Keleti puma – azt írták kihalt, de CITES I függelékei között szerepel, így szerintem még élő faj)

Puma concolor discolor (Amazonasi puma)

Puma concolor greeni (Kelet-Brazíliától az Amazonas déli területeig

Puma concolor hippolestes (Coloradói puma)

Puma concolor improcera (Dél-bajai puma)

Puma concolor incarum (Inka puma)

Puma concolor kaibabensis (Kaibab puma)

Puma concolor mayensis (Maja puma)

Puma concolor missoulensis (Missoula puma)

Puma concolor oregonensis (Oregoni puma)

Puma concolor osgoodi (Bolíviai puma)

Puma concolor patagonica (Pátagóniai puma)

Puma concolor pearsoni (Argentin puma)

Puma concolor puma (Chilei puma)

Puma concolor soderstromi (Ecuadori puma)

Puma concolor stanleyana (Texasi puma)

Puma concolor vancouverensis (Vancouver-szigeti puma)

† Puma concolor schorgeri (Wisconsini puma - kihalt:1925)

 

Kanadától a Tűzföldig mindenhol őshonos. Meghódították a sarkvidéki tundrát, a Sziklás- hegység csúcsait, az Amazonas menti őserdőket. De nem hiányoznak a síkvidéki füves területekről és a sivatagokból sem. Alkalmazkodott a 4500 méteres magassághoz és a 40°C meleghez.

Az állat testmérete az élőhelytől függ. A hideg északi, déli vidékeken élők jóval nagyobbak a trópusi erdők macskáinál. Bundájuk is tömöttebb, ezüstszürke színű, míg a kontinens belsejében a vörösessárga szőrűek. Jellegzetessége, hogy fülük és farkuk vége fekete.

Kép A 60-70 cm marmagasságú, 1,4-2,7 méter hosszú puma teste csupa izom. Atletikus testalkata lehetővé teszi az elképesztő ügyességű manőverezést mind az erdőkben, mint a sziklákon. Erejének és ruganyosságának köszönhetően egyetlen ugrással 7 métert is áthidal (duplájára is képes), 5,5 méterre is felugrik, míg 20 méteres magasságból is sérülés nélkül ér földet. Ebben sokat segíti erős és hosszú hátsólába, a gerincoszlopot körülvevő izomkötegek, míg egyensúlyozásban 50-70 cm hosszú farka segíti.

Legkifinomultabb érzékszerve a szeme. Rossz fényviszonyok mellett is pontosan felméri a távolságot, az apró egerek mozgását. A változatos élőhelyek köszönhetően szinte minden szerepel az étlapján. Legfőbb zsákmánya a patás, közel 75%-ot tesz ki. Északon juhok, míg melegebb éghajlaton (ahol a kisebb pumák élnek) a kisemlősök a legkedveltebb zsákmányok. Nem válogat, mindent elejt, amit képes legyűrni. Gímszarvas, kanadai vadjuh, tüskés kúszósül, öszvérszarvas, majom, mosómedve, nyúl. A többi macskához hasonlóan hajnalban és szürkületkor támad. De nem ritka, hogy nappal vagy az éj leple alatt ejt zsákmányt.  Vadászati módszere a becserkészés. Lesből támad áldozatára. KépA nagyobb állatok hátára ugrik, majd egyetlen nyakszirti harapással végez vele. Tőrszerű fogaival és erős álkapcsával könnyedén eltöri a szarvas nyakát. A prédát biztos helyre vonszolja, ahol nyugodtan elfogyaszthatja. A maradékot elrejti, leveleket kotor rá, vagy felcipeli egy fára.

Az élőhelytől függően különböző nagyságú territóriumok alakulnak ki, 250 km2-1000km2 is lehet. A vadállomány sűrűsége a legmeghatározóbb, ahol sok a szarvas ott beéri egy kisebb területtel, míg gyér préda esetén nagyobb territóriumra van szüksége. A hím területe több nőstényével fedésben van. Magányosan élnek. Egymással ritkán lépnek fel agresszívan. Igyekeznek elkerülni a harcot. Helyette fenyegetéssel, morgással, fújásokkal „támadnak”. Egyikük általában meghátrál, így nem kockáztatják a komoly sérülést. Az átutazókat megtűrik, ha az nem szándékozik letelepedni.

Nincs kiemelt párzási időszak, de a legtöbb kölyök tél végén, kora tavasszal születik. A nőstény vizeletében megjelenő hormonok jelzik, mikor hajlandó párosodni. A hím ilyenkor csatlakozik hozzá, közel 10 napig együtt vadásznak és pihennek, közben többször is párosodnak. 90 napig tartó vemhesség után 2-6 vak, magatehetetlen kölyköt hoz világra. Rejtekhelyül üregek, barlangok szolgálnak. Az anya rendszerint átköltözteti őket.Kép  A kicsik bundája pettyezett, és féléves koruk után válik egyszínűvé.3 hónapos korukig szoptatja őket, de már 6 hetesen megpróbálkoznak a húsevéssel. 9 hónaposan képesek önállóan vadászni, de 2 éves korukig anyjuk mellett maradnak.

Hímek 3 évesen válnak ivarértetté, míg a nőstények 2 évesen, amíg nem rendelkeznek saját territóriummal nem alapínak családot. Élettartalmuk 18 évre tehető.

XX. század elejére USA keleti részéről gyakorlatilag teljesen eltűntek a pumák, ez a nagyszabású irtóhadjáratnak köszönhető. Napjainkban a faj mérsékelten veszélyeztetett, míg több alfaja kihalófélben van. A farmerek javarészt ma is kártékonynak tartják a pumákat, így kilövik őket. Vadászok körében kedvelt trófea.