Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

1. Általános

2008.07.24

 

Általános
 
   A macskafélék a ragadozó állat eszméjének megtestesülései. Egyetlen más ragadozó családban sem találunk hasonló tökéletes arányosságot és összhangot a test alkotásába. Minden testrészük, porcikájuk tetszetős, kecses, s épp ez az oka, hogy ezek az állatok a legtöbb ember kedvencei. A faji jellegek mellékesek, csupán külsődleges bélyegeknek látszanak, azokhoz a különbségekhez képest, amit más családok egyes csoportjai és fajai között mutatkoznak. Bármelyik fajt az egész család mintájának tekinthetjük.
 
cica és TigrisMéretét és súlyát leszámítva alig van különbség egy kis házimacska és egy hatalmas, erős tigris között. Fürge, izmos testük van; ugyanis gyorsnak kell lenniük ahhoz, hogy elkaphassák a zsákmányt, és erősnek ahhoz, hogy megölhessék. Erőteljes hátsó lábai segítségével ugraszkodnak el, ugráskor vagy futáskor, mellső lábaikkal pedig megragadják és fogvatartják áldozatukat. Mellső lábaik térdalatti része befelé fordul (ez minden macskára jellemző), aminek köszönhetően kétoldalról (és nem felülről, mint a kutyák) ragadják meg a zsákmányt. Fegyvereik a tökéletesség mesterfokán állnak. Meglepő, de mégsem a szemfogaik a legfélelmetesebbek, hanem a karmaik. Ezekkel biztosan tartják zsákmányukat, és halálra sebzik. Hatásos védelmi eszköz is, ha megtámadják őket. tigris mancs A macskák hátsó mancsain 5, a mellsőkön 4 karom és a fűköröm található. Hüvelykujjuk gyanánt használják fűkörmüket, a zsákmány fogvatartására. Karmaikat járás, futás, fekvés közben és úgy általában visszahúzzák lábujjaikban lévő „üregbe”, hogy azok ne kopjanak. Így amikor a zsákmányba karmolnak mindig élesek maradnak. A mancsok alján lévő bőrpárnák segítenek a néma járásban. Az egyedek lábnyomata különböznek, így a vadőrök a lábnyomok segítségével nyomonkövethetnek egy bizonyos állat, hasonló az ember tenyérlenyomatához.
 
fogazat A nagymacskáknak rendszerint 30 foguk van. Négy hosszú, hegyes foga a tépőfogak. Ezt harapásra és a zsákmány megölésére használja. 12 metszőfogával hámozza le a zsákmány bundáját, a tollait és marcangolja a húsát. Nyelvét apró tüskék borítják, melyek a karom anyagából vannak. Ezekkel képes lenyalni a húst a csontokról, és ezzel tisztítja bundáját is. Érzékszervei közül a hallása és a látása a legfejlettebb. Széles, tölcsér alakú fülkagylói hatékonyan terelik a hangokat a fülébe. A macskának térlátása (binokuláris látása) van, a színeket is érzékelik. Pupilláik mérete jelentősen változik fény hatására. A szeme hátsó részén található egy tapetum lucidiumnak nevezett fényvisszaverő réteg, mely elősegíti az éjszakai látását. Ezeknek köszönhetik, hogy éjjel ötször jobban lát nálunk. A macska bajusza nagyon érzékeny. Ha valami hozzáér, vagy csak mozog a közelében, a macska azonnal érzékeli. A sötétben való tájékozódásra és a közeli tárgyak vizsgálatára használja. A macska az orrán keresztül szagol. A hímnek a szájpadlásán található a Jacobson-féle szerv, mely segítségével „kiszagolja” a párzásra kész nőstényeket.
 
minden macska csíkozása egyedi A tigris bundáján a jól ismert narancs-, borostyán sárga és fekete csíkok váltakoznak. A testvérek csíkjai hasonlóak, de nincs két egyforma mintázat. Olyan, mint az ember újlenyomata. Mint minden macskának, ennek is a hátán sötétebb az alapszín, két oldalán viszont világosabb, a hasán, a végtagok belső felén, a törsz hátsó felén pedig fehér.
A leggazdagabb színkombinációjuk a bengáli tigrisnek van. A fogságban élő tigriseknél megfigyelhető, hogy mintázata lehet vöröscsíkos, melynek fehér testén világosvörös csíkok húzódnak; vagy akár aranycsíkos színű is, ekkor az alap szín igen világos és csíkjai is inkább aranyszínűek, őket aranytigrisnek nevezik. Hihetetlen, de feljegyeztek kék színváltozatot is, világoskék testét sötétebb kék csíkok tarkítják. Van fehér színváltozata. A fehértigris fehér alapon csíkozása fekete, a szeme kék. Akadnak hófehér tigrisek (hótigris) is, ám ezek nem azonosak az albínókkal! A fehér tigrisek egyre növekvő száma annak köszönhető, hogy a tigris nem érzékeny a rokontenyésztésre, így a testvérek és a más vérségi kapcsolatban állók is szaporíthatók egymással. A Taiwani Környezet- és Állatvédelmi Társaság adatai szerint kevesebb, mint 300 fehér tigris él a világon. A szakértők mégsem tartják veszélyeztetett fajnak, hiszen ebben az esetben nem beszélhetünk külön fajról - a fehér tigrisek közönséges bengáli tigrisek színbéli mutációval. A társaság szerint a ma élő összes fehér tigris egy Mohan nevű hím leszármazottja, akit 1951-ben fogtak el. A szaporítási kísérletek a behatárolt génállomány miatt sorra csődöt mondtak és eredményükként nyomorék állatok születtek Az állatvédők szerint a mutáns állatok szaporítása kegyetlenség az állatokkal szemben. Akadnak hófehér példányok is. A fehér-tigriseket sokan összekeverik az albínókkal – színanyag nélküli – akinek szőre tiszta fehér, a szeme rózsaszín.
 
Feje gömbölyű, farka nem bolyhos, szőre rövid, sima csak a pofáján hosszabbodik meg szakállszerűen, sörénye nincs. A nőstény kisebb és szakálla ritkább.
Nem vonul vissza a népesen lakott vidékekről, bölcsen kikerülve a veszedelmet, mint az oroszlán, hanem vakmerően, vagy furfanggal szembeszáll azokkal és konokul, orozva, titkon támad, ellenségévé szegődve az embernek.
 
mosakodik, akár a macskánk Szokásai és életmódja nem véletlenül olyan, mint a házimacskáé, de nagyságához mért arányában fokozva. Mozdulatai éppen olyan kecsesek, mint a macskáé, de roppant gyors, ügyes és kitartó. úszni jó Nesztelenül kúszik, kitűnően ugrik, rendkívül sebesen vágtat és széles folyókat is átúszik. Fára nem mászik, csak kivételesen, ha a törzse hajlott vagy nagyon bütykös, ellenben gyakran mulat azzal, hogy puhakérgű fákat körmével hasogat, mint a házimacska. Alkonyatkor és naplementekor „kurkássza” magát – nyalogatja szőrét akárcsak a „szobatigriseink”. Ám a házimacskával ellentétben szívesen úszik, pihen a vízben.
 
 A tigris magányosan jár, főként éjszaka. egy kis csete-patéVadászterületét nem szívesen osztja meg másokkal. A hím és a nőstény vizelettel és a fákon hagyott karomnyomokkal jelöli meg területét. Ez figyelmeztetésül szolgál a közelben élő, más tigrisek számára. Más hímekkel szemben csak hímek védik meg területüket. A legelszántabban a számukra fontos területekért védik, például a nőstény revírjével határos vagy zsákmányállatban gazdag területeket.
A hím tigris magányos életmódot folytat. A nőstényekkel türelmes, és azt is eltűri, hogy áthaladjanak revírjén.

 

 képek: /fenykepek/2--szinvaltozatok